Van, aki egy hosszú és fárasztó nap után bedől az ágyba és csak bámulja a tévét. Más kikapcsolódás gyanánt jógázik, pihen. Rokob József ezzel szemben kilométereket fut, úszik, kerékpározik vagy edz a Yakuzában. Szerényen mesél a versenyeiről, a tapasztalatairól kiemelve, hogy ő is csak egy hétköznapi ember, aki sörözik és focizik a haverokkal, mint más. Mi mégis felnézünk rá, mert amit végrehajtott az nem akármi és nem is hétköznapi. Rokob József igazi Ironman, aki teljesítette a klasszikus, a dupla és a tízszeres erőpróbát is!
Hogy lesz valakiből Ironman? Hogyan indult a te sportpályafutásod?
Semmi sportmúltam nincsen, sosem voltam igazolt sportoló. Egyszer csak úgy jött a késztetés, hogy kipróbáljam magam, hát belevágtam. Nem is volt ez olyan rég, 2009 elején neveztem be először egy klasszikus Ironman versenyre, amit Nagyatádon rendeztek meg. Igazán komoly felkészülés nélkül álltam rajthoz, de csodák csodájára célba értem. Innen indult minden, ezek voltak az első lépések.
Az első sikerélmény ezek szerint meghozta a kedved az újabb kihívásokhoz.
Igen, azt éreztem ugyanis, hogy talán többre vagyok hivatott. Innen jött a dupla Ironman gondolata, amin 2010 júniusában indultam el, majd gondoltam egy merészet és még ugyanebben az évben a tízszeres Ironman viadalnak is nekivágtam.
Azoknak, akik nem ismerik ezt a versenyt, pár mondatban foglald össze, mi is az az Ironman?
Az Ironman három sportágból tevődik össze: úszás, kerékpározás és futás. A klasszikus versenyt 3800 méter úszás, 180 km kerékpározás és egy maratoni futás alkotja. A dupla értelemszerűen mindegyik táv kétszerese, a tízszeres során pedig mindennek a tízszeresét kell teljesíteni. Létezik olyan lebonyolítási mód, amely során minden nap rajthoz állnak a sportolók mind a három versenyszámban, mi egyben úsztuk le a 38 kilométert, majd egymás után jött az 1800km kerékpározás és 422 km futás. Én 11 nap alatt értem célba.
Hogy lehet felkészülni egy ilyen jellegű megmérettetésre?
Én három hónapot készültem a tízszeresre, egy héten hatszor edzettem abban az időszakban minimum két órát, de volt, hogy hatot is. Barthalos István volt az úszóedzőm, aki nem csak a vizes sportban, a másik két számban is nagyon sokat segített. Külön edzéstervet készítettünk, sok tanáccsal látott el, ezek alapján készültem a versenyre.
Mi a legnehezebb a verseny teljesítésében?
A versenyre az ember fizikálisan nagyon felkészül, így a fizikai fáradtság jelenti talán a legkisebb gondot. Azonban előfordult, hogy az úszóruha véresre kidörzsölte a testemet, az, hogy napokig a nyeregbe ültem az is hasonló fájdalmakat okozott, a futásnál pedig a vízhólyagok nehezítettek meg minden métert. Ezeket ki kell bírni. Lelkileg a vége közeledtével válik egyre nehezebbé a versenyzés. A kilencedik nap éjjel, amikor a fájdalmak ellenére kell folytatni, az nagyon embert próbáló, ez az, ami meg tudja ölni az ember lelkét, ha nem elég erős.
Mennyire igényel specifikus felkészülést egy ennyire hosszú erőpróba?
Igazából a kitartás a lényeg, minden fejben dől el. Lélekben és fejben kell erősnek lennie az embernek, mert ha három nap után valaki felteszi magának a kérdést, hogy „de miért is csinálom én ezt?”- akkor az már régen rossz.
Ezek fényében a mentális felkészültség legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a fizikai erőnlét. Meg lehet edzeni a lelket?
Igen, ki kell tűzni mindig az embernek egy célt (mindig valami mást), ami motiválja!
Te helyezést vagy időeredményt tűzöl ki magadnak célként? Mikor vagy egy verseny után elégedett?
A minimális cél a teljesítés, utána következhet valamilyen időeredmény. A táv hiába mindig ugyanannyi, még sincs két egyforma verseny. A pálya, a szélviszonyok, a hőmérséklet mindenhol más és más. Egyszer hőség van, máskor szakad az eső. Volt olyan, hogy az úszást meg sem rendezték, mert olyan hideg volt.
Nem mondták még neked, hogy őrült vagy, hogy ezt csinálod?
Sokan mondták már nekem ezt, de általában azok kritizálnak, akik nem tettek le még semmi hasonlót az asztalra. Nálam megvannak azok az emberek, akiknek a véleményére adok, a többi kritikus hang nem érdekel.
Merre jártál, hol indultál eddig versenyeken?
Magyarországon, ugye Nagyatádon indultam először, de rajthoz álltam már Svájcban, Ausztriában és Mexikóban is.
Milyen távokon mérettetted meg magad?
Egyszer álltam rajthoz klasszikus, háromszor dupla Ironman-en és egyszer egy tízszeresen. Most két dupla következik majd Svájcban és Ausztriában, de szerepel a terveim között egy komolyabb erőpróba is, de erről majd a maga idejében.
Sok a nehézség és a próbatétel. Nem bánod, hogy nem mondjuk labdarúgásra adtad a fejed?
Az egyéni sportokat szeretem, nem vagyok sportban az a csapatjátékos típus. Akkor és annyit készülök, amennyit én akarok, amit elérek, azt én érem el és nem más. Egyedül is tudok olyan motivált lenni, mint más egy csapatban. Az idő, a táv, a körülmények és önmagam vagyok az ellenfél. Sosem érdekelt, hogy nyolcadik lettem vagy huszadik, ha a magam teljesítményével elégedett voltam. Fontos, hogy nem tartozom senkinek elszámolással, csak magamnak! Én magam állom minden költségemet, nincs szponzorom és ez még tovább emeli a teljesítményem értékét a magam szemében. A célba érés pillanata pedig maga a katarzis, valami hihetetlen érzés az utolsó pár kör, a befutó és az azt követő pár óra! Ezt nem lehet igazán szavakba önteni, csak az tudja átérezni, aki már átélte.
Hogy ismerkedtél meg a Yakuzával? Milyen rendszerességgel készülsz most, az alapozás időszakában?
Hidegterápiára tértem be, aztán valaki körbevezetett és milyen jól tette! Megtetszett a hely, megismerkedtem Lacival és most heti kétszer járok hozzá személyi edzésre. Hasizmot, lábizmot és felsőtestet erősítünk és mellette nyújtógyakorlatok is végzünk, de hangsúlyozom ez még csak az alapozási időszak. Amint megjön a jó idő irány a természet, lehet futni és biciklizni is a szabad levegőn. Hetente többször lehet akkor majd hosszabb távokat megtenni az edzőterem mellett, azon kívül.
Ennyire szereted ezt csinálni?
A kulcs a rendszeresség, ugyanúgy rá lehet szokni, mint a tévénézésre. Hiányzik, ha nem csinálom, nem nagyon bírom sokáig sport nélkül. Paradox módon, amikor egy fárasztó nap után megyek le sportolni, ahelyett hogy elfáradnék benne, feltölt energiával a mozgás!
Egy kis videót ízelítő egy befutóról:
Nymia
Kép forrása: www.hunrun.hu
